Na az van, hogy megint nem csak azt csinélom, mint ami eddig kiderülhetett a blogból.

Sebaj, az élet úgy jó, ha nem unalmas. 

Elkezdtünk egy közös irodát egy kedves barátommal, meg neki egy kedves barátjával. Azon dolgozgatunk naponta, és sok-sok időt a számítógép előtt töltve. 

Ma például összetalálkoztam az iroda melletti lakásban lakó nénivel - nevezzük az egyszerűség kedvéért  szomszédnéninek. Tehát szomszédnéni nagyot hall, és nehezen lehet vele beszélgetni halkan. Ergo mindenki tudja, hogy mi van szomszédnénivel, mert nem lehet suttogva pletyózni. Természetesen nem is fogok ilyen dolgokat művelni vele, egyelőre még nem vagyunk olyan viszonyban.

Tyű, most eszembe furakodott az a gondolat, hogy ha nagyothallók akarnak pletykálkodni, azt hogyan kivitelezik? Biztos sötét szobában, hogy ne tudjanak szájról olvasni a többiek...